Keleti Nyelvek Blogja

A kínai, japán és egyéb távolkeleti nyelveket tanulók és tanítók szubkultúrájának hírei eseményei.

Fő szponzorunk:

Friss topikok

Utolsó kommentek

2012.12.12. 18:17 Keleti Nyelvek Iskolája

Kínai Híd nyelvi versenyen Kínában

Diákjaink ismét átmentek a hídon: idén is részt vett Magyarország a 汉语桥Chinese Bridge (Kínai Híd) elnevezésű versenyen.

A Keleti Nyelvek Iskolája a tavalyi évhez hasonlóan idén is képviseltette magát a kínai döntőn, hiszen a két fős csapat egyik tagja Csukás Norbert, iskolánk tanulója, versenyzőtársa Khalid-Yousif Salwa Sami. Velük utazhatott Szarka Luca és László Máté is, akik szintén jól szerepeltek a magyarországi fordulón, ennek jutalmaként ők a szurkolótábor résztvevői voltak. 

A kínai döntőt 2012. november 14-25. között rendezték meg Yunnan tartomány székhelyén, Kunmingban. 45 ország 102 versenyzője barátkozott és versenyzett egymással, két fordulóban. Először nyelvi-kulturális-országismereti tesztet töltöttek ki, majd felpattanva a számítőgép mellől, nekilendültek a maratoni szónokversenynek és tehetségkutatónak.

Három és fél perc alatt a következők történtek egy versenyzővel: röviden bemutatkozott, majd egy lélegzetvétel után egy percben kifejtette, mit jelent számára a verseny, és végül a csemege, amikor mindenki megmutathatta, mire képes. A legtöbben persze énekeltek, de volt szavalat, tajcsi, humoreszk, és egy igazi különlegesség, a bianlian. 

A második forduló igazán oldott hangulatban zajlott, a Yunnani Nemzetiségi Falu kiváló helyszínnek bizonyult, a sokszínű, soknyelvű, soknemzetiségű tartomány kultúrájának felvillantására számos érdekes feladatot kellett megoldaniuk a fiataloknak. Játszottak tradicionális hangszereken, táncoltak, titokzatos nyelvekkel, pompás ruhákkal ismerkedtek, azt csinálták, ami az egyik legjobb dolog a világon: játszottak, és közben tanultak – sokmindent. A verseny ezzel véget is ért, de még akadt tenni-és megismernivaló. 

Ellátogattak egy helyi középiskolába, ahol még az órákra is beülhettek, együtt sportolhattak, beszélgethettek. Mind a verseny megnyitója, mind a záró ceremónia hatalmas tv-show része volt, az erre való készülés is sok időt és energiát vett igénybe. Külön büszkék lehetünk arra, hogy nem csak a versenyzőnkön és a csapatvezető tanáron keresztül kapcsolódott iskolánk a versenyhez, hanem arra is, hogy a megnyitó ünnepségen a verseny főcímdalát nem más énekelte, mint Váradi Viktória, iskolánk volt diákja, tanára, aki szintén ezen a versenyen keresztül tett szert ismertségre és nagy népszerűségre Kínában, ahol évek óta műsorvezetőként dolgozik.

 

Az eredmények is igazán dícséretre méltóak, hiszen nem csak minden eddiginél magasabb pontot értek el a magyar fiatalok, hanem mindketten lehetőséget kaptak arra, hogy egy féléven át Kínában tanulhassák a nyelvet egy ösztöndíjprogram keretében. Gratulálunk!

 

Dragan Ildikó

Szólj hozzá!

Címkék: " "Keleti Nyelvek Iskolája


2012.07.29. 11:58 Keleti Nyelvek Iskolája

Japán levelezőművészet Swierkiewicz Róbert kiállításán

MTI - Japán levelezőművészeti gyűjteményét és öt vásznát mutatja be Swierkiewicz Róbert, Munkácsy-díjas festőművész Hanszaku-kjó/Fél-merőkanál híd címmel szerdától a fővárosi Ráday utcai 2B Galériában.

Swierkiewicz Róbert elmondta, hogy régóta foglalkoztatja a keleti művészet, járt Dél-Japánban és sok művészbarátra tett szert, az 1980-as évektől nagy levelezést folytat velük. Ezekből jött össze a gyűjtemény. "Úgy vélem, hogy a levél a vizualitást is érinti és vannak a gyűjteményben rajzos levelek is, mintegy 40 művész írásaiból állítok ki egy csokorra valót" - jegyezte meg.

swierkiewicz róbert.jpg

A kiállítás címéről, a Fél-merőkanál hídról elmagyarázta, hogy "ha elmész Japánba és meglátogatod az Eihei-dzsi (az örök béke temploma) kolostort, mielőtt bemész, egy kis hidat látsz, amit Hanszaku-kjónak hívnak, ez Fél-merőkanál hidat jelent. A kolostor lakója volt Dógen zendzsi (1200-1253), a japán zen mestere, aki ha vizet merített a patakból, mindig csak egy fél merőkanálnyit használt fel, a többit visszaöntötte a patakba. Ez a cselekvés a japán mentalitásra igencsak jellemző" - tette hozzá.

A japán művészek kiállított levelei között van Simamoto Sozo (Shozo Shimamoto), a japán fluxus art képviselőjéé és a Merzbow művésznevű, a japán zajzene atyjaként számon tartott zenészé, aki Budapesten többször játszott Pándi Balázs dobossal az A38 hajón.

A művész barátja, Pócsi Ferenc elektromérnök, matematikus, szobrász a tárlatra mobilszobrot, egy pneumatikus gépezetet hoz. Swierkiewicz Róbert a Balaton-felvidéken él az úgynevezett tanúhegyek: Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc közelében és a kiállításra öt olaj-vászon festménnyel készül, tájképekkel, amelyek "a horizont emelkedéséről szólnak".

A festőre igen jellemző, hogy nagy rajongója a hőlégballonoknak. 1997-ben szerezte meg az első ballont, amely új, égbetörő felületet adott neki, hogy barátai nevét arra följegyezze. Megvallotta, hogy rendszeresen elutazik Japánba az évenként megtartott Saga Nemzetközi Hőlégballon fesztiválra, mert maga a színes látvány is teljesen magával ragadja.

A kiállítás megnyitóján levetítették Szemző Tibor zeneszerző, előadóművész A túlpart című, 1998-ban készült 20 perces filmjét, amely - elmondása szerint - hatásában Az élet vendége - Csoma-legendárium című nagyjátékfilmje előzményének tekinthető. A 90-es évek közepén meghívták Japánba a Kortárs zene Magyarországon című programba. Három héten át lakott Tokióban és végig a Wadabori parkot filmezte. Ez a japán főváros legnagyobb pihenőhelye tóval, több egzotikus madárfajjal és folyó is átszeli. A kísérleti filmhez először a zene volt meg, ihletője a Kannon japán istennő tiszteletére rendezett vallási szertartás zenéje. A filmet koncerten és moziban is bemutatták - tette hozzá Szemző Tibor.

A tárlat augusztus 17-ig tart nyitva.

Szólj hozzá!


2012.07.17. 12:52 Keleti Nyelvek Iskolája

A kínai felsőoktatásban is büntetés járna a plagizálásért

Forrás: MTI

A plagizáló egyetemi, főiskolai hallgatókat kizárhatják oktatási intézményükből és három évre általában a felsőfoktatásból - ez áll a kínai oktatási minisztérium egyik rendelettervezetében, amelyet a Global Times című angol nyelvű lap ismertetett kedden.

Az egyetemi hallgatók és doktoranduszok által elkövetett plágiumot vagy csalást szankcionáló szabályzat tervezetét már közzétették, s megkezdték a társadalmi visszhangok értékelését.

A dokumentum szerint a csalással vagy más jogtalan módon megszerzett, végzettséget igazoló bizonyítványt, tudományos fokozatot vissza kell vonni. Az intézményekben független testületet kell alakítani a visszaélések megállapítására, de garantálni kell a gyanúsítottak törvényes jogait.

A tudományos fokozatokat államtanácsi, vagyis kormányzati, illetve tartományi szinten jóváhagyó bizottságoknak vissza kell vonniuk azoknak a felsőoktatási intézményeknek a jogát a tudományos fokozatok odaítélésére, amelyekben többszöri visszaélésre derül fény.

A Global Times összeállításában megszólaló Hopej (Hebei) tartományi egyetemi adjunktus arról számolt be, hogy ha náluk a jelölt dolgozatának 20 százaléka "idegen szellemi termék", az illetőt plágium miatt kizárják. Országos viszonylatban azonban a gyakorlat eltérő, nincs pontos szabály arra, mi számít plágiumnak.

Hsziung Ping-csi (Xiong Bingqi) sanghaji egyetemi professzor szerint az adminisztratív büntetés kilátásba helyezése önmagában nem tud gátat szabni a negatív jelenség elterjedésének. Álláspontja szerint alapvetően a tudományos normák szabványosítása van szükség.

20120628142535305_1.gif

Szólj hozzá!

Címkék: plagizálás "Hsziung Ping-csi" "kínai felsőoktatás"


2012.06.28. 17:48 Keleti Nyelvek Iskolája

Búcsú Fan Libo Li Na és Li Yan tanárnőtől

Fan Libo és Li Na kínai anyanyelvi lektorok a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központjában láttak el anyanyelvi lektori munkát, Li Yan tanárnő pedig nálunk, a Keleti Nyelvek Iskolájában dolgozik anyanyelvi lektorként.

blog1.jpg

Fan Libo, P. Szabó Sándor, az iskola szakmai igazgatója, Li Na és Li Yan

Fan Libo tanárnő három évet töltött Magyarországon, míg Li Na egy évig tanított országunkban. A tanárnőktől közös vacsora mellett búcsúztunk el. Mindhárom tanárnőt nagyon szerették a diákjaink, lelkesedésük és elhivatottságuk rengeteget segített a munkánkban.

Fan Libo tanárnő elmondta, nagyon sokat tanult Magyarországon, különös tekintettel Horváth Janisz kalligráfia óráira. Ez az elismerés azért is különösen értékes nekünk, mert ritkán fordul elő, hogy egy kínai ember kínai kalligráfiát tanul magyar mestertől.



Fan Libo tanárnő azonban magyarul is szorgalmasan tanult, de módszertani szempontokból kínai nyelvtanárként is sokat fejlődött Magyarországon. Fan Libo méltó helyen folytatja munkáját: a későbbiekben a Pekingi Nyelvi és Kulturális Egyetemen tanít kínait.

Szerencsékre Li Yan, aki Kínából a Keleti Nyelvek Iskolájába érkezett lektori munkára, a nyaralás után szeptembertől ismét a felsőfokú kínai nyelvi csoportjainkat oktatja.

Szólj hozzá!


2012.06.17. 11:27 Keleti Nyelvek Iskolája

Pekingi opera az Andrássy úton

Forrás: MTI

A Pekingi Nemzeti Nagyszínház különleges produkcióját, a Vörös Szikla című tradicionális pekingi operát mutatják be a Magyar Állami Operaházban július 4-én és 5-én.

 

Az igazi szenzációnak ígérkező, tradicionális pekingi opera, a Vörös Szikla zenéjét az egyik legismertebb kínai komponista, Csu Sao-ju (Zhu Shaoyu) dolgozta át, ötvözve a hagyományos pekingi opera, az ősi távol-keleti népzene és a nyugati muzsika motívumait - közölte az MTI-vel Várkonyi Judit, a dalszínház sajtófőnöke.

 

A Vörös Szikla alapjául szolgáló történet a kínai irodalom négy legismertebb regénye egyikét, A három királyság történetét dolgozza fel. A 14. században, a Han-dinasztia idején játszódik, amikor három királyság harcolt a Jangce folyó körüli területekért. A Budapesten látható opera ennek a harcnak az egyik leghíresebb momentumát, a Vörös Sziklánál lezajlott csatát mutatja be a közönségnek, ismert kínai énekművészek tolmácsolásában. 

 

A darab rendezője, Csang Csi-kang (Zhang Jigang) - aki egyebek mellett a 2008-as pekingi olimpiai játékok nyitó- és zárórendezvényének a rendezője is volt – neves kínai jelmez-, díszlet- és látványtervezők csapatával együtt építette fel az opera páratlanul színes látványvilágát. 

 

Érdekesség, hogy míg a tradicionális kínai színház a letisztultságáról és puritán díszleteiről híres, addig a Vörös Szikla című produkcióban ötvöződnek a gazdagon díszített jelmezek, a színes, nagyszabású díszletelemek, valamint a 21. századi vizuális effektusok. Az eredmény a nyugati ízlés számára valódi kuriózumnak számító színpadi élmény, amely 2009-ben óriási sikert aratott a New York-i Times Square-en is.

 

Pekingi Opera.jpg

 

A Pekingi Nemzeti Nagyszínház Paul Andreu francia építész tervei alapján készült, 2007-ben avatták fel a multifunkcionális előadóművészeti komplexum, a National Centre for the Performing Arts részeként. A 21 emeletes épületben három nagyterem kapott helyet több mint kétszázezer négyzetméteren.

 

Az operacsarnokban csaknem két és fél ezren, a hangversenyteremben több mint kétezren férnek el, a két színházban pedig egyenként ezernél is több néző foglalhat helyet. A három nagy csarnokot egyetlen óriási, titán- és üvegmozaikokból álló, íves tető borítja. Erről a kupoláról kapta az épület a nagy tojás becenevet. Az épület a Tiltott Várostól nem messze, a Nép Csarnoka mögött áll.

Szólj hozzá!

Címkék: peking keleti nyelvek iskolája Pekingi Nemzeti Nagyszínház Paul Andreau Vörös Szikla pekingi opera Csang Csi-kang Cso Sao-ju


2012.06.11. 10:14 Keleti Nyelvek Iskolája

Hallgatónk sikere a taiji Európa Bajnokságon

blog_kep_1339400540.jpg_500x750

Párizsban a taiji EB-n Bozsik László, aki tavaly és az idén is taiji-zott az iskola Holdújévi ünnepén, kiváló helyezéseket ért el.

Bozsik László feleségével együtt 2,5 éve tanul nálunk kínaiul.

És akkor az eredmények:

Chen gyors pusztakezes kategória:

1.helyezés Molnár Gábor

2. helyezés Vájer Attila, Bozsik László

Chen lassú pusztakezes kategória:

2.helyezés Bozsik László

Chen kard fegyveres kategória:

1.helyezés Molnár Gábor

2. helyezés Vájer Attila

Chen szablya fegyveres kategória:

1.helyezés Molnár Gábor, Vájer Attila

Chen lökőkéz fix:

2.helyezés Bozsik László

Chen lökőkéz mozgó:

3.helyezés Bozsik László

Gratulálunk!

  

Szólj hozzá!

Címkék: tanulás kínai tai chi tajcsi bozsik lászló


2012.05.09. 17:42 Keleti Nyelvek Iskolája

Fotópályázat Kínáról

Várjuk olyan fotók beküldését, amelyek bemutatják az európai és kínai kultúra igazi párbeszédét. Fantáziádra és kreativitásodra bízzuk a témát ill. bemutatott helyzetet - a fontos, hogy ne a sztereotípiákról, előítéletekről szóljon!

A részleteket itt olvashatjátok.

Szólj hozzá!

Címkék: fotópályázat keleti nyelvek iskolája kínai fotópályázat


2012.05.07. 11:03 Keleti Nyelvek Iskolája

AC Milan futballistái megpróbáltak kínaiul beszélni

Az eredményt ti is láthatjátok. :)

Szólj hozzá!

Címkék: futball keleti nyelvek iskolája AC MILAN


2012.04.20. 09:04 Keleti Nyelvek Iskolája

Fél kilométeres, "beszédes" menyasszonyi ruhauszály

 mti
Ötszázhúsz méteres uszályú menyasszonyi ruhában megy férjhez egy nő Kínában, hogy öltözékével is elmondhassa: szeretlek.
 
Az öt, kettő és nulla számok kiejtése kínaiul ugyanis hasonlóan hangzik a "szeretlek" kijelentéshez. A 25 éves menyasszony a vallomásnak megfelelőn 27 esztendős vőlegénye elől titkolva csináltatta ruháját, amelyen 3 hónapon át dolgoztak, és amely 1,8 millió forintnyi összegbe került. Tömege 48 kiló, felülete 800 négyzetméter. A felpróbáláshoz két tucat nyoszolyólány segédkezett - adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.

Ez a itt a jelenlegi világcsúcs, amely 3 km hosszú
Az 520 méter egyébként messze nem világcsúcs, szinte miniszoknya az uszályrekordhoz képest, amely 3 kilométeres. Az azonban nem valódi esküvőre készült, hanem rekordöntésre, nevezetesen, hogy Románia megfoszthassa a Guinness-rekord címtől a korábbi világcsúcstartó Hollandiát. A múlt hónapban léghajón bemutatott uszályruhán száz napig dolgozott 10 varrónő. Az uszályt viszály szülte: az Európai Unión belül Hollandia ellenzi, hogy Románia a vízummentes utazási övezet tagja lehessen, ezért sok román dühös a hollandokra és megpróbálja kiebrudalni őket a rekordok könyvéből.

Szólj hozzá!

Címkék: szerelem peking nulla kettő öt menyasszonyi ruha menyasszonyi uszály


2012.04.16. 08:24 Keleti Nyelvek Iskolája

Kilenc kincs a japán nyelvtanuláshoz

Összegyűjtöttük, mik a legfontosabb szempontok a japán nyelvtanuláshoz.

1. A célkitűzés nagyon fontos! Célkitűzés lehet egy konkrét időpontra belőtt nyelvvizsga, még ha egyébként nem is elvárás, nagyon erősen motivál, ha tudod, hogy mikor fogsz utazni Japánba.
2. Minden nap foglalkozz a nyelvvel, és itt minden ér! Pl. felismerni minél több karaktert a sushi bárban, az anime képregényben, a harcművészeti dojodban, japán nyelvű újságban. A kezdők minden nap búvárkodjanak ki legalább egy japán nyelvű zenét, filmrészletet, sportklipet stb. Ez beleférhet akár napi tíz percbe is, és mégis nagyon sokat számít.
3. Sajnos mindenki felejt... De van egy jó trükk arra, hogy minél kevesebbet felejtsünk el az órán tanultakból: az óra után, amilyen gyorsan csak lehet, át kell ismételni az anyagot. Így sokkal több rész megmarad a fejünkben.
4. A szavak tanulását megkönnyíti, ha a szótárfüzetet kiszínezzük. Érdemes úgy színezni, hogy milyen ragozási csoportba tartoznak az igék vagy a melléknevek.
5. A szavak tanulásakor fontos, hogy ne csak nézzük a szótárfüzetünket, hanem aktívan tanuljuk is a szavakat. Ez azt jelenti, hogy az egyik oldalát letakarjuk, és a másik oldalt nézve megpróbáljuk felmondani azt. Ha valamelyik szó nem jut eszünkbe, ceruzával megcsillagozzuk. A következő körben már csak a csillagos szavakra térünk vissza. Ha már valamelyiket magunktól is tudjuk, kiradírozzuk a csillagot. Addig folytatjuk a köröket, amíg el nem tűnik az összes csillag.
6. A kanjik írásának gyakorlásakor fontos, hogy ki is mondjuk az olvasatukat. Így nem csak a képe marad meg, hanem a hangalakja is.
7. A kanji-tanulást megkönnyítheted és élvezetessé teheted, ha kártyákat készítesz belőlük, egyik oldalán a kanji-összetétellel, másik oldalán annak olvasatával és jelentésével. Akár a metrón is lehet olvasgatni!
8. Próbálj ki minél több módszert a kanji tanulásra. Van, akinek a sorminta írás jön be, van, akinek a kártyás módszer. Van, aki teljes szövegeket másol le, mert kontextusban jegyzi meg. Próbáld végig mindet. Vannak már okostelefonra alkalmazások is. (Pl. Skritter stb.)
9. A megszerzett tudást használni kell! Ha tíz szót tanultál eddig, akkor gondold végig, írd le, mondd el az összes lehetséges kombinációt. Ahogy bővül a tudásod, bővül a lehetőségek száma is. Beszélj, írj, ha más nincs, magadnak, magadban! Gondolkozz az adott nyelven, ezt a villamoson, a dugóban, a postán sorban állva, zuhanyozás közben is lehet. 
Ha kérdésed van, ne feledd, mi mindig itt vagyunk!
 
Keleti Nyelvek Iskolája 






2 komment

Címkék: nyelvtanulás tanulás írásjegyek japán nyelvtanulás keleti nyelvek iskolája


2012.04.15. 22:37 Keleti Nyelvek Iskolája

Lassan változnak Kína temetkezési szokásai

Kínában az utóbbi időben körülbelül 520 millió ember kereste fel a kolumbáriumokat, a temetőket, hogy emlékezzen elhunyt hozzátartozóira, rendbe tegye a sírokat. A csingming (qingming), a sírlesöprés ünnepe, a halottak napja is változik az idővel. - írja Trebitsch Péter, az MTI tudósítója.
A több mint 2500 éves hagyomány, az egykor extravagáns, hatalmas fényűzéssel bonyolított uralkodói emlékezés az ősökre mostanra teljességgel átalakult és kiterjedt, bár még mindig őrzi a múlt lenyomatait. A mai hivatalosságok legnagyobb gondja, hogy a hagyomány - különösen vidéken - környezet-, leginkább levegőszennyező, mert az áldozati rítus része díszes papírból készült utánzatok, helyenként komplett épületek kerttel, benne pici csibékkel, televíziók, légkondicionálók vagy elektromos legyezők, okostelefonok, laptopok és aranytömbök elégetése.
 
 
 
Gyakoriak a tűzesetek
Sok helyütt a korábbi - és rendszeresen előforduló - tűzesetek miatt tiltják az égetéseket, de vidéken az effajta tiltásoknak nem lehet érvényt szerezni. A mai híradások már olyan ötletesnek feltüntetett kezdeményezésekről is szólnak, amelyekkel a távolban élők az interneten emlékezhetnek meg elhunyt felmenőikről. A Kuanghszi-Csuang (Guangxi Zhuang) autonóm területen például a helyi kormányzat kísérletképpen négy város temetőit tette olyan formán látogathatóvá, hogy 12 ezer sírkő képét digitalizálták és töltötték fel.
A tömegek egyelőre azonban csak kis részben hajlanak a hagyományok feladására, s bár vannak városi fiatalok, akik a kényelmesebb megoldást választanák, az internetes fórumokon jónéhányan bírálják a halottakra emlékezés "komputerjátékosítását". A médiában idézett egyik szakértő szerint az online gyász és részvét kifejezése a legtökéletesebb formájában sem helyettesítheti a helyszíni csendes emlékezést, s inkább károsítja a csingming lényegét.
Az alternatív megoldásokkal azonban nemcsak a halottakra emlékezés szokásait illetően próbálják meg a kínaiakat új irányba terelni, hanem a temetkezés módjára vonatkozóan is. A vidéki temetőkben egyre kevesebb a hely, sok helyütt a termőföldből kerítenek el területeket, hiába a központi törekvés és ösztönző intézkedés arra, hogy az emberek válasszák inkább a hamvasztást.
Az alternatív módszerrel jól keresnek a "gyászhuszárok"
Kína különböző részein eltérő formájú zöldtemetéseket is népszerűsítenek, de egyelőre ezek sem váltak igazán elfogadottá. Az észak-kínai Hopej (Hebei) tartomány székhelyén például bevezették a "fás temetést", ami azt jelenti, hogy az elhunyt hamvait két fa között helyezik el nem túl mélyen, egy 1 négyzetméternél kisebb területen. Ám kiderült, hogy a vállalkozók legalább annyira tartották fontosnak az alternatív szolgáltatást, mint a hasznot. A temetkezés költsége ugyanis itt 18 ezer jüan (640 ezer forint).
A kezdeményezés hírek szerint nem túl sikeres, ahogyan a sanghaji "fás temetésre" is eddig igen kevesen jelentkeztek. Az e célra kialakított ezer négyzetméteres területen a 2008 óta rendelkezésre álló mintegy kétezer helyből összesen 12 "kelt el".

Eco-burial-ceremony-in-Tianjin-China_8_1.jpg

Környezetbarát temetkezés
Sanghaj az 1980-as években kezdte bevezetni a környezetbarát temetéseket, de az emberek 80 százalékban még mindig a hagyományos földbe temetést választják. 19 százalékot tesz ki a fülkés, vagy a biológiai lebomlást eredményező temetkezés és egy százalék rendelkezik úgy, hogy hamvait szórják a tengerbe. A kelet-kínai metropoliszban az elmúlt 21 évben 188 kollektív tengeri temetésre került sor, összesen közel 23 500 ember hamvait szórták a tenger vizébe. Számítások szerint ezzel mintegy 35 ezer négyzetméter földterületet és 10 ezer köbméter követ "mentettek meg".
Az észak-kínai Tiencsin (Tianjin) városban 400 négyzetméter pázsit és egy 200 négyzetméteres tó szolgálja a "zöld temetkezést". Az urnák szerves anyagokból készülnek, 3-6 hónap alatt lebomlanak. "Közvetítésükkel" eddig már több mint ezren váltak eggyé az anyafölddel.

Szólj hozzá!

Címkék: kína peking temető kínai temetkezés kolombárium


2009.12.16. 18:56 BédiS

Keleti Nyelvek Blogja

Hello Világ!

komment

Címkék: hello


süti beállítások módosítása